Az alábbiakban egy szerintem nagyon realistikus jövőképet bemutató filmről lesz szó, a Luc Besson rendezte Ötödik elemről. A történet a XX. század elején kezdődik Egyiptomban, ahol egy régész a gonosz eljövetelét hirdető hieroglifákra bukkan. A szöveg szerint létezik olyan fegyver, amivel elpusztítható. Alkotóelemei: a tűz, a víz, a levegő, föld és egy ismeretlen ötödik. Háromszáz évvel később Korben Dallas (Bruce Willis) taxisofőr rosszat álmodik. Később néha azt kívája, hogy bár fel se ébredt volna, mert ezen a napon kiderül, hogy itt a gonosz, és ideje megkeresni azt a bizonyos ötödik elemet.

A következőkben egy nagy klasszikust szeretnék bemutatni: Isaac Asimov Alapítvány és Föld című remekművét. A kezdetben trilógiának indult regényfolyam ötödik kötetében ismét Golan Trevize, az Alapítvány tanácsosa a főszereplő, ő az akinek döntenie kell a Galaktikus Birodalom jövőjéről. A negyedik kötet végén döntött is, de a döntés pillanatában kételkedés fogta el, nem volt-e idegen befolyás alatt. Hogy önmagát megnyugtassa elhatározza, hogy megkeresi az emberiség bölcsőjét, a mítikus múltba süllyedt Földet, amelyről senki sem tudja, hogy valóság-e vagy mese.
A három utazó a föld nyomait keresve bolygóról bolygóra repül, áthatolva a Tiltott világokon, megismerve a különböző berendezkedésű társadalmak titkait. Útjukon számtalan veszélyt és kalandot élnek át, mégis mintha titokzatos erő segítené őket. Solarina föld alatti országából egy akaratlan gyilkosság után, rejtélyes emberfeletti képességekkel rendelkező gyermeket visznek magukkal.
Végül megtalálják az elveszett, lakhatatlanná vált Földet, sőt az a helyet is, ahonnan valamikor az emberiség útra kelhet a Galaxis benépesítésére.

A film egy olyan világot mutat be, aholl a természetes erőforrások kimerültek, a technikai fejlődés pedig fénysebességgel halad. Figyelik a helyet, ahol élünk, megtervezik az ételt, amit megeszünk. A kiszolgáló személyzet sem személy, hanem gép. Az egyik robot rendben tartja helyettünk a kertet, a másik vezeti a háztartást, még alkalmi társaságnak sem rosszak. Csupán szeretni nem képeset. Úgy tűnik, a robotok fejlődésének az érzelmek kifejezésére való képtelenségük szab határt. David egy szeretetre beprogramozott robotfiú, akit a Cybertronics egyik alkalmazottja és annak felesége fogadja örökbe tesztelés céljából. A házaspár saját gyermekét, állandóan ismétlődő betegsége miatt, a gyógyító kezelés módszerének feltalálásáig hibernálták. Noha David lassan-lassan a gyermeküké válik, megkap minden szeretetet és gondoskodást, mégis váratlan történések sorozata teszi számára lehetetlenné ezt az életet. Amikor sem az emberek, sem a gépek között nem találja a helyét, amikor egyedüli barátja és védelmezője Teddy, a szupermackó, David útnak indul, hogy felfedezze, hova is tartozik igazán. Így leleplezi le ezt a világot, amely a robot és a gép között egyszerre ijesztően óriási és mérhetetlenül kicsiny különbséget lát.

Azt hiszem mindenki örömére szolgál, ha kicsit olvashat még az Alien sorozatról, íme egy kis összegzés a második részről. Ötvenhét éveel azután, hogy a Nostromo űrhajó legénységét egy ismeretlen földönkívüli lény elpusztította. Azonban Ellen Ripley hadnagynak végül sikerült kilöknie az Idegent az űrbe. Ripley mentőkabinját a több évtizedes kozmikus sodródás után megtalálják, ám a Földön hitetlenkedve fogadják történetét a félelmetes lényről, amelynek testében vér helyett sav folyik. A hitetlenség fő oka, hogy a bolygón, amelyen valaha a Nostromo a titokzatos tojásokat találta, már évek óta emberi kolónia található, s a telepesek addig semmilyen nyomát nem találták idegen lények jelenlétének. Hamarosan azonban megszakad a kapcsolat a kolóniával. A Társaság megbízottja, Carter Burke felkéri Ripley-t, hogy egy kommandós expedíció tanácsadójaként térjen vissza a bolygóra, hogy felderítsék, mi történt az emberekkel. Természetesen a kapcsolat megszakadása nem műszaki hibának, vagy a véletlennek köszönhető...

süti beállítások módosítása